Sok emberrel találkozunk egy napon, ilyenkor megkérdezzük egymástól: "Hogy vagy?" – Köszi, jól! Rendszeresen előfordul, hogy rutinszerűen, felszínesen szólítjuk meg még azokat is, akik közel állnak hozzánk.
Vagy igazán odafigyelünk gyerekeink, társunk, barátaink válaszára? A telefonunk is folyton jelez, üzeneteket küldünk és fogadunk. Ezek nem tekinthetők igazi beszélgetéseknek, csak felületes információcserének.
Mi akadályoz meg bennünket, hogy őszintén beszélgessünk egymással? Merjük-e felvállalni a nehézségeinket, küzdelmeinket, érzéseinket vagy attól félünk, hogy sebezhetővé válunk? Vagy annak a látszatát igyekszünk fenntartani, hogy velünk minden rendben van?
Egyáltalán jut arra időnk, kedvünk, hogy meghallgassunk egymást? Arra, hogy személyesen találkozzunk és nyugodtan, bensőségesen és mélyen elbeszélgessünk kedves ismerőseinkkel?
„A beszélgetés hozzátartozik a barátsághoz. A beszélgetésben megérintjük a másik titkát. Így kerülünk egymáshoz közelebb. Mérlegelés nélkül mondhatunk el mindent. Ám a barátsághoz a hallgatás is hozzátartozik.” (Anselm Grün)
Miért jó az őszinte beszélgetés?
- A személyes kapcsolatok gazdagítanak minket. Társas lények vagyunk, alapvetően szükségünk van erre.
- Felfrissíti a lelkünket. Karban tart és erőt ad a továbblépéshez.
- Pozitív hatással van a hangulatunkra és megerősíti a kapcsolatunkat, elmélyül a barátságunk.
- Bátorítjuk egymást és tanulunk a másik küzdelmeiből. Más élethelyzeteket is megismerünk, megértünk.
- Segít szembenézni az élet nagy kérdéseivel.
- Többek leszünk általa, mert egy jó beszélgetés ad és kap is egyszerre. Biztat, támogat és inspirál.
- Rájövünk, hogy nem vagyunk egyedül a problémánkkal, mások is járnak hasonló cipőben vagy még hasonlóbban, mint mi.
- Érezzük, hogy valaki számára fontosak vagyunk. Jó dolog, hogy számíthatunk valakire és megoszthatjuk vele a gondolatainkat.
- Az együttérzés sokat jelent, a meghallgatással is segíthetünk egymásnak.
- Az őszinte megnyílásnak nagy ereje van, mások is könnyebben megosztják velünk a problémáikat.
- Elősegíti a kettőnk közti együttműködést, tisztázhatjuk az esetleges félreértéseket.
- Szükségünk van olyan emberekre, akikben megbízhatunk, akikkel megoszthatjuk örömeinket és félelmeinket, akiknek a társaságában otthon vagyunk.
Tippek a megvalósításhoz
- Becsüljük meg az együtt töltött, értékes időt, mert kevés van belőle! Ne csináljunk más tevékenységet közben (pl. telefon-nézegetés, egyéb dolgokra figyelés)
- Keressünk egy csendes helyet, ahol háborítatlanul tudunk egymásra figyelni. Zárjuk ki a zavaró tényezőket, teremtsünk nyugodt körülményeket.
- Kérdezzünk jól! (nyitott kérdések, valódi érdeklődés)
- A felszínes csevegés helyett merjük megosztani azokat a dolgokat, amik foglalkoztatnak, mélyen érintenek minket.
- A valódi, őszinte érdeklődés válaszra talál, bizalmas és biztonságos légkörben megvalósul.
- Tartsunk szemkontaktust, és adjunk folyamatos visszajelzést!
- Ne válogassunk a témákban! A beszélgetés irányítása helyett legyünk nyitottak a másikat érdeklő témákra.
- Hallgassuk meg egymást! A figyelmes odafigyelés azt is jelenti, hogy a meghallgatáson túl a „kihallom” a rejtett mondanivalót.
- Legyünk empatikusak! Az empátia – a képesség, hogy megértjük a másik ember érzéseit és nézőpontját, akár egyetértünk vele, akár nem – fontos szempont.
- A virtuális térben történő kommunikáció nem helyettesíti a személyes találkozást. A non-verbális kommunikáció, a testbeszéd, a mimika, a hanglejtés, egyszerűen, hogy a szemébe nézek a másiknak az online csatornákon keresztül nem működik.
- Figyeljünk arra, hogy az extrovertált fél ne vegye át a vezető szerepet, hanem az introvertált beszélgetőtárs is kapjon lehetőséget a megnyilatkozásra.
- Világosan és egyenesen fogalmazzunk, a társunk nem biztos, hogy kitalálja gondolatainkat.
Halász Kinga
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges