Jelenlegi hely

Szénhidrát – mennyit fogyasszunk?

Korábban személyi edzőként én is beleestem abba a hibába, hogy egy általam elfogadott és tanult séma alapján meghatározva javasoltam mindenkinek a napi szénhidrát bevitelt. Ma már úgy gondolom az egyéni anyagcseretípusok, a szervezetben zajló egyensúlytalanságokra szabott egyedi irányelvek és számtalan egyéb tényező határozza meg azt ki milyen formában és mennyiségben fogyasszon szénhidrátokat.


Mielőtt belemélyednénk ezeknek a feltételeknek a boncolgatásában, kicsit bővebben a szénhidrátokról: 

A szénhidrátok makrotápanyagok, a szervezet számára energiát biztosítanak (megjegyezném, van olyan egyéni anyagcsere, mely számára az energiát a fehérje és zsír biztosítja). Molekulaszerkezetük alapján vannak az egyszerű cukrok, vagy monoszacharidok, mint a szőlőcukor, vagy a gyümölcscukor.

Kettő vagy néhány egyszerű cukor kapcsolódásával jönnek létre a kettős szénhidrátok, mint a répacukor, tejcukor, malátacukor. Sok egyszerű cukor összekapcsolódásával pedig az összetett cukrok jönnek létre, mint a keményítő, a glikogén és a cellulóz.

Az emberi szervezetben a vércukor mint egyszerű cukor van jelen. Ezeket az egyszerű cukrokat használják fel a sejtek. A vércukor a májban glikogénné alakul és ebben a formában raktározódik. A vérben található cukor sejtek általi felvételét, így a szénhidrát anyagcserét az inzulin nevű hormon irányítja ugyanúgy, mint a zsíranyagcserét. Ez a két folyamat eléggé összefügg egymással és igen nagy szerepe van a túlsúly, vagy a makacs eltűnni nem akaró zsírpárnák kialakulásában.  De ez majd a következő téma lesz.

Visszatérve a szénhidrátokhoz.
 

Számtalan tényező meghatározza azt, hogy a szervezetünknek milyen mennyiségben és minőségben van szüksége szénhidrát bevitelre:

- Genetika – epigenetika: nagyon fontos figyelembe venni azokat a környezeti tényezőket, melyek hatással voltak a szülőkre és azáltal a gyermekekre. Pl.: családi evési szokások, főként szénhidrátokat tekintve. Illetve fontos ismerni fordult-e elő a cukorbetegség valamelyik formája, pajzsmirigybetegség a családban.

- Milyen összetételű az étel az egyéb makrotápanyagok szempontjából (zsírok, fehérjék) és mikor történik a szénhidrátok elfogyasztása egy napon belül.

- Milyen a test hormonális állapota. Pl.: inzulin rezisztencia kialakult-e már, van-e ösztrogén dominancia.

- Milyen a bélrendszer és az immunrendszer állapota. Pl.: egy krónikus vastagbélfekélyben szenvedő ember sokkal jobban kívánja a szénhidrátot

- Milyen állandó gyógyszereket szed az illető. Vannak gyógyszerek, melyek kifejezetten negatívan hatnak a szénhidrát anyagcserére.

- Mennyire fáradt, vagy kialvatlan az illető. A fáradt és kialvatlan ember sokkal jobban kívánja a szénhidrátokat.

- Van-e valamilyen ismert, vagy nem ismert és a háttérben meghúzódó intolerancia, esetleg érzékenység.

- Milyen a végzett fizikai aktivitás mértéke és minősége.

- és nem utolsó sorban a célok között szerepel-e fogyás, ami a zsírpárnák csökkentését célozza meg nem az izomzatét.  
 

Mindezeket áttekintve nincs olyan szénhidrát beviteli javaslat, ami mindenkire érvényes lehet.

A napi 160-180 gr, vagy épp nagyon minimális szénhidrát bevitele valakinél működik, de valakinél kész öngyilkosság, hiszen számos hormonális és egyéb egyensúlytalanság kialakulásához vezet.

Azt gondolom mindenki számára világossá kell tenni, hogy a  szénhidrát fogyasztás meghatározása egy eléggé összetett és komoly feladat! 

Kaczur Beatrix
Személyi edző és funkcionális táplálkozási tanácsadó

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

5 apró szokás, amitől kiegyensúlyozottabb lesz a családi élet

5 apró szokás, amitől kiegyensúlyozottabb lesz a családi élet

Van, amikor minden egyszerre történik: a gyerekek beszélnek, a táska nincs bepakolva, a vacsora odakozmál, és persze épp akkor csöng a telefon. Ilyenkor a „kiegyensúlyozott családi élet” kifejezés leginkább egy távoli álomnak tűnik. Pedig nem a nagy, drámai változások segítenek, hanem azok az apró szokások, amik csendben, lassan átrendezik a napjainkat.
5 dolog, amit a természet jobban tanít, mint bármelyik iskola

5 dolog, amit a természet jobban tanít, mint bármelyik iskola

Gyerekkorunkban magától értetődő volt, hogy kint játszunk. Faleveleket gyűjtöttünk, kavicsokat raktunk sorba, vagy csak lestük, ahogy a hangyák jönnek-mennek a járdán. Ma sok gyerek idejének nagy része zárt térben telik: iskola, otthon, képernyő.
A női termékenység titkai

A női termékenység titkai

A fogantatás és a születés misztérium. Ma már mintha ezt elfelejtettük volna. Mintha a nők már nem bíznának a testükben és abban, hogy képesek egy gyermeket a világra hozni. Egyre inkább támaszkodnak a külső hatásokra, orvosi segítségre. A külső hatások miatt is, hiszen a társadalom nyomása és a stresszes környezet egyáltalán nem segít a nyugodt gyermekvállalásban. Sok nő egyre később, gyakran csak a negyvenes éveiben jut el oda, hogy megtalálja a megfelelő párt, akivel családot alapítana, és biztos egzisztenciát is tud maga mögött. A testünk ilyenkor még alkalmas a babavállalásra, de nem mindegy hogy addig hogyan éltünk. Mit történt testünkkel, lelkünkkel.
Egészséges őszi sütik bűntudat nélkül

Egészséges őszi sütik bűntudat nélkül

Az ősz a sült alma, az illatos fűszerek és a sütőtök szezonja nálam, főleg, ha már kint beköszönt a csípős idő. Ilyenkor egy házi sütemény nem csak a testet, de a lelket is felmelegíti. Mit süssünk, ha az őszi ízek élvezete mellett az egészség is fontos szempont számunkra?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére