Jelenlegi hely

Hogyan tesszük tönkre a gyermekeink sportolását?

Áll az egyszeri szülő a pálya szélén (a sportág lehet bármi, vízilabdától a focin keresztül a tornáig) és álmodozik. A saját álmait álmodja a gyermekébe, és ezért bármire hajlandó. Az már nem mindig fontos, hogy a nebuló mit szeretne.

A sikerről szőtt álmok, a (külföldi, általában amerikai) egyetemi ösztöndíj, és persze az olimpia – ezekkel teszik sokszor tönkre a szülők a gyermekeik sport iránti szeretetét. Pedig ha bármelyik testnevelő tanárt, vagy szakembert megkérdeznénk, szinte egyöntetűen az lenne a válasz, hogy a gyerek próbáljon ki minél több sportágat, mozogjon minél változatosabban.

Ha nagyon őszinték, akkor azt is elmondják, hogy a kiemelkedő sportsikerekhez szükséges alapképességek és készségek sokkal ritkábbak, mint sokan gondolnák, és a teljes egyetemi ösztöndíj elérése is nehezebb, mint azt egy szülő képzeli. A helyzet tehát az, hogy az esélyek a gyermekeink ellen szólnak. Még az a nagyon tehetséges fiatal, aki kiemelkedik a társai közül akár egy nagyobb közösségben is, jó esetben csak egy részösztöndíjat kap majd valamilyen kevésbé ismert felsőoktatási intézményben.

Annak az esélye pedig, hogy a gyermekünk kijusson az olimpiára (a győzelemről most ne is beszéljünk, csak a kijutásról) sajnos elhanyagolható. És őszintén szólva a szülők döntő többsége aligha kívánná a gyermekének azt a hihetetlen kemény életet, amit az odáig vezető út jelent. Mindez persze nem állítja meg az elszánt szülőt. Hiába minden tény, az elhanyagolható esélyek, a legjobb tanácsok, az élsport szempontjából jó esetben közepes képességű gyermekek szülei már kisiskolás kortól hajtják a diákokat egy adott sportágban, reménykedve, hátha az ő gyermekük lesz az egyetlen a millióból.

Nem és nem csak Magyarországról beszélünk, a szülők közül sokan hasonlóképpen gondolkodnak Európában és az Egyesült Államokban is. Persze vannak olyanok is, akik értelmetlennek tartják a gyermekek hajszolását, mint például Cort Ruddy, a RuddyBits.com szerzője. Szerinte manapság rengeteg fiatalt úgy hajtanak, mintha máris az olimpiára készülnének, miközben a szülők elképesztő összegeket fizetnek ki az edzésekre, versenyekre, utazásokra, táborokra. Hogy aztán a végén kiderüljön, a gyermek mégsem annyira tehetséges, mint a (kissé elfogult) szülő gondolta, így nem kerül be a csapatba, és a már kezdetekkor is irreális álom összetörik. Pedig lehetne másképp is, sokat és okosan sportolva, nem a versenyre, hanem az egészséges életmódra nevelésre törekedve, hogy a gyerek se egy kudarcélménnyel induljon neki az életének.

Forrás: csalad.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Az esti órák határozzák meg a másnap hangulatát. Ha kapkodással, képernyővel és feszültséggel zárul a nap, az alvás is nyugtalanabb lesz. Ha viszont kiszámítható, szeretetteljes ritmusban érkezik meg az este, az egész család nyugodtabban pihen. A jó hír: a közös alvási rutin nem bonyolult. Nem tökéletesség kell hozzá, hanem következetesség.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére