Jelenlegi hely

Monori összefogás az Ukrajnából menekülőkért

Nincsenek szavak arra az összefogásra, amivel másfél nap alatt találkoztunk, annyi segítséget, adományt kaptunk Tőletek az Ukrajnából menekültek részére. Személyautóval terveztünk menni Annával, de fél nap alatt ennek a duplája gyűlt össze, hétfőn pedig még ennél is több adomány.

Baba- és gyerekruha, gyerekcipők, pelenka, popsitörlő és krém, bébiétel, cumisüveg sterilizáló, baba utazóágyak. Takarók, párnák, törölközők, ágyneműk, plüssök, játékok. Tartós élelmiszer, tusfürdő, egészségügyi betét, WC papír, kézfertőtlenítő, orvosi- és kézműves szájmaszk, fogkrém, fogkefe, kézműves szappan egy egész dobozzal. Pénzadomány is érkezett útiköltségre és vásárláshoz, nagyon köszönjük Nektek, és azt a sok szendvicset is, amit küldtetek a menekülteknek. 

Hétfő délután az adományok szétválogatásához hárman csatlakoztak hozzánk. Egy anyuka megkeresett, hogy a férje elvinné az adományt kilenc személyes kisbuszukkal. Kicsivel ezután egy apuka hívott fel Péteriből, ő is szívesen segít kombi autójával szállítani. Így indultunk el négyen Tiszabecsre szombat reggel, egy megtömött kisbusszal és egy személyautóval. Az adományok másik fele nem fért be, itthon maradt.

Tiszabecsre érkeznek a buszok, a határról szállítják ide az anyukákat, gyerekeket, egy-egy bőrönddel, sporttáskával jönnek. Az általános iskola udvarán asztalokon meleg tea, szendvics, gyerekeknek csokoládé. Ahogy fogy, folyamatosan töltik fel az önkéntesek. Segítő szervezetek munkatársai, önkéntesek fogadják őket, kérdezik, miben segíthetnek.

Mellettünk egy anyuka babakocsival, nem beszél magyarul, máris jön valaki tolmácsolni. Elmondja, egy hónapos kisbabával érkezett, hirtelen kellett indulni. Nincs nála se tápszer, se cumisüveg, se pelenka.Máris hozzák neki a babaholmikat.

Sokan bemennek az iskola ebédlőjébe melegedni, enni, várakozni. Vannak, akikért jönnek, ők útra kelnek. Az iskola tornatermében van a gyűjtőpont, nagyon sok adománnyal. Gyakorlatilag megtelt, minket Szamosszegre irányítottak, ahol nagyon sok a kisgyerekes anyuka.

  

Érkezésünkkor Szamosszegen a Művelődési házban elszállásolt egyik anyuka covid tesztje pozitív lett, halljuk az orvost, ahogy telefonál. Mentőt kellene hívni vagy megoldani az elkülönítését. Három gyermeke van, a legkisebbet még szoptatja.

Anna megkérdezi, bemehet-e hozzá kicsit beszélgetni és imádkozni vele. Az anyuka kétségbeesetten sír, mert félt, hogy elszakítják a gyermekeitől, ha kórházba kell mennie. A kicsi éppen szopizik, a nagylány rémülten néz maga elé és folynak a könnyei. Annának sikerül egy kicsit megnyugtatnia az édesanyát és a gyerekeket.Végül az anyukát elkülönítették, ottmaradhatott a gyermekeivel.

Ezután átmentünk az általános iskolába, ahol lerakjuk az adományokat. A polgármester már vár bennünket, közben intézkedik, szervez, nyugtatja az embereket. A doktornővel ott is találkozunk, vizsgálja a gyerekeket.

Nagyon emberséges mindenki, a segítők erejükön felül dolgoznak, civil munkájuk után jönnek segíteni vagy szabadságot vesznek ki. Egy pici helyiségbe tudnak bepakolni és a folyosóra, nincs hely máshol, az intézményben tanítás folyik. Az adományok szétválogatása, rendszerezése, raktározása újabb feladat a segítőknek. 

Összeszorult szívvel megyünk be a tornaterembe, ahol legalább százan vannak elszállásolva, negyedik napja. Anyukák gyermekeikkel, egyhónapos a legkisebb, a legnagyobb 12 éves gyerek. Segítünk az uzsonna kiosztásában, beszélgetünk az anyukákkal. Van, akinek a 18 éves fia is otthon maradt. Belegondolni is nehéz, mit élnek át a szétszakadó családok, gyermekeikkel menekülő édesanyák és az otthonmaradottak.

Innen Beregsurányba indultunk. Nagyon jól működik a Határtól szállásig, Szállástól határig ingyen!! Facebook csoport, szinte percek alatt szervezték le a család szállítását. Mire Beregsurányba értünk a kastélyhoz, már intettek, hogy mehetünk az épülethez. Sikerült egy nagymamát, anyukát és hároméves kisfiát elvinnünk az M3-as miskolci leágazásáig, ahol egy másik segítő érkezett Budapestről, és továbbvitte őket Csehországba a nagypapához. Együtt örültünk velük, hogy ők már családban, biztonságban lesznek.

Szombaton a megmaradt adományt Pacsirta Györggyel és feleségével Krisztivel vittük Budapestre, a Városligeti Műjégpályán lévő gyűjtőpontra. Így minden adományotok a megfelelő helyre került, nagyon köszönjük Nektek ezt a gyors és önzetlen segítséget!

Egy csepp, amit mi tehettünk ebben a nehéz helyzetben, látva mennyien kényszerülnek menekülni az otthonukat otthagyva a hazájukból. 

Kérlek Benneteket, csatlakozzatok csoportokhoz, szervezetekhez, segítsük a Menekülteket lehetőségeinkhez mérten élelemmel, ruhával, bármivel, ami egy kicsit megkönnyíti jelen helyzetben az életüket. 

Néhány lehetőség, ahol segíteni tudtok:

Határtól szállásig, Szállástól határig ingyen!! Facebook csoport

Segítségnyújtás (Ukrajna, Kárpátalja) Facebook csoport

Monor város -  Adománygyűjtés

Gyűjtés a háborús menekülteknek - Monor Katolikus Nagytemplom

Monor Református Nagytemplom

- Monorimami - 

 

 

 

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére