Jelenlegi hely

Az egyszülős család - nehézségek és segítség

A KSH jelentése szerint jelenleg közel félmillió olyan szülő van Magyarországon, akik egyedül nevelnek körülbelül 700 ezer gyermeket, akik naponta számos kihívással néznek szembe. Sokszor még most is láthatatlanok a magyar társadalom számára.

A család egy egyedi rendszer, mely 2 szülőből és a gyerek(ek)ből áll. Az, hogy egy család egyszülőssé válik, nem egyszerűen egy olyan dolog, amit eldönt az ember, hiszen adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor a család darabjaira hullik szét.

Az egyszülős családok kialakulásának okai:

- a leggyakoribb ok a válás, amikor az egyik házastárs elhagyja a családját és annak jogi következményei is vannak

- nehéz ok a házastárs halála

- egyre több esetben vállalnak egyedül gyermeket - okai: házasságon kívül, lombik program lévén, a gyermek megszületése előtt az apa elhagyja a párját (nem is voltak házasok) 

- ritka, de több esetben előfordul, hogy egyedülálló fogad örökbe gyermeket

De bármi legyen is az oka a kialakulásának, a végeredmény ugyanaz: egy szülőnek kell ellátnia az apai és az anyai feladatokat, szerepeket is

Rá hárul a gyerek(ek) ruhátatása, étkeztetése, fuvarozása és a legfontosabb: az érzelmi biztonság megteremtése. Ezek a feladatok még egy tökéletesen működő házaspár esetében is nehézkesnek tűnnek, az egyszülős családokat pedig komoly próba elé állítja. 

A tapasztalatok szerint az egyszülős családok 95%-a anyából és gyeremek(ek)ből áll.

Normál esetben hogyan működik egy család?

A szülők egymásnak

- LELKI TÁRSAI, akik meghallgatják, támogatják, vigasztalják egymást

- SZÜLŐTÁRSAK, akik egységesen állítanak fel szabályokat és azokat következetesen, együtt tartják és tartatják be

- MUNKATÁRSAK, akik a gyerek körüli fizikális feladatokból is kiveszik a részüket - legyen ez a gyermeknevelés szépsége/árnyoldala

- NŐI/FÉRFI társak, aki kielégíti az intimitás szükségletét.

 

A mindennapok nehézségei

Az egyedülálló szülők 4, legnehezebb területe, ahol helyt kell állniuk: időhiány, énidő hiánya, anyagiak, magányosság. Fontos, hogy ezeket megismerjék az egyedülálló szülők, de a környezet ezek ismeretében is sokat tud segíteni.

1. IDŐHIÁNY - az egyszülős családnak komoly kihívást jelent az állandó időhiány és ennek a ténynek a feldolgozása is. A szülőnek egyedül kell vezetni a háztartást (mosni, főzni, takarítani, bevásárolni), segíteni a tanulásban, különórára vinni a gyerek(ke)t, minődégi időt tölteni a gyermek(ek)kel.  A legnehezebb ezt hatalmas türelemmel, állandó lavírozással, jó hangulatban, hogy a gyermek ne sérüljön, mindezt munka mellett.

2. ÉNIDŐ - bár erre jut ténylegesen a legkevesebb, vagy szinte semmi idő, ez lenne a LEGFONTOSABB. Mindenkinek szüksége van feltöltődésre, rendes alvásidőre, kikapcsolódásra, baráti beszélgetésekre/kávézásokra/edzésre, a fodrászra, kozmetikusra. Ha nincs segítsége a szülőnek, ez nem tud megvalósulni. 
A szülő mentális egészségének érdekében igenis szüksége van az egészséges életben maradáshoz - ez sokszor lehetetlennek tűnhet. Fontos, hogy naponta akár csak 10 percet magára tudjon fordítani a szülő - legyen ez egy forró, lazító fürdő, egy egyedül, nyugodtan elfogyasztott habos kávé, vagy akár egy újságcikk elolvasása  a teraszon.

3. ANYAGI BIZONYTALANSÁG - ezt a legtöbb család átéli, de az egy fizetésből élő egyszülős családra fokozottan igaz, akkor is, ha a családtól külön élő szülő gyermektartást fizet. Egy fizetésből kigazdálkodni mindazt, amit máshol 2 fizetésből sikerül - rendkívül nehéz. Az egyedülálló szülők ráadásul nehezebben tudnak munkát találni, ahol speciális élethelyzetüknek megfelelő, a gyermeküket figyelembe vevő munkarendben tudnak elhelyezkedni. Rendkívül nehézkessé válik a bölcsődébe/óvodába való beszoktatási idő, azok a hetek, amikor a gyerek betegsége miatt 1-2 hétre a szülő kiesik a munkából. Ezen szülők nehezebben fizetik ki vagy egyáltalán nem tudják finanszírozni a gyerekek extra óráit (sport, korrepetálás, szakkör).

4. Az egyedülálló szülők a legnehezebben a MAGÁNYt, az állandó egyedüllétet élik meg nehezen - a legtöbben be sem vallják, nem akarnak azzal szembenézni, hogy valójában magányosak. Nincs kivel megosztani a felelősséget, a nehzéségeket, a kétségeket és az örömöket sem a nap végén.

 

Parentifikáció - azaz túl korán szülői szerepbe kényszerülő gyerek

Normális esetben egészséges alá-fölérendeltségi viszony áll fenn szülők és gyermek között. A parentifikáció folyamata arra utal, amikor ez az egyensúly valamilyen oknál fogva felborul. Az egyszülős családokban ennek a veszélye fokozottan fennáll, hisz a gyermek(ek) akaratlanul is a szülők egyetlen partnerei lesznek.

Ennek egyik formája az, amikor a gyermek praktiuks háztartási dolgokban kezd el segíteni, majd annak elvégzése teljes egészében ráhárul. Ilyen pl. mosogatás, bevásárlás, befizeti a számlákat, a kisebb testvérükre vigyáznak. Fontos, hogy ez a segítés nem egyenlő az önállósággal!

Másik formája, amikor a gyermek túl korán kezd el érzelmi támasza, lelki társa lenni a szülőnek. A feladata lesz, hogy végighallgassa a szülő panaszait, a magányosságairól szóló fájdalmait. 
Ilyen esetkben félő, hogy a gyermek sérül, túl korán nő fel, túl korán felnőtt feladatokat kell teljesítenie. 

Miben segíthet a környezet?

A parentifikáció elkerülése, vagy kis mértékűvé tétele, a szülő lelki egészségének megőrzésében is rendkívül fontos, hogy kialakuljon a barátokból, nagyszülőkből egy segítő háló a család köré. 

Hogy ki, milyen módon és formában tud a szűkebb vagy tágabb családjuktól (nagyszülők, nagynénik) segítséget kérni a mindennapokban - családonként eltér, akik a gyereket elviszik edzésre, otthon tudnak vele maradni, ha a gyerek beteg.

Ha a család jobb anyagi körülmények között van, ők anyagi szolgáltatás ellenében tudnak bébiszittert vagy takarítónőt fogadni. 

A nehezebb anyagi körülmények között élő családok fordulhatnak a területileg illetékes családsegítő irodához/szolgálathoz, ahol az ingyenes szolgáltatások (jogi, pszichológiai tanácsadás, anyagi támogatás, korrepetálás, felzárkóztatás) segítik a szülőket.

Miben segíthetek a barátok? 

A barátok fizikai és lelki segítséget is tudnak nyújtani. Fizikai segítség lehet, ha összefogva megszervezik a család lakásának közös kitakarítását, lányos apák esetén csajos napra viszik el a lányokat, egyedül maradt édesanya esetén megjavítják az elromlott dolgokat, esetleg bevásárlást, egy-egy hétvégén ebédre meghívják a családot - ezzel nem csak "mentesítik" a szülőt a fizikai munka alól, hanem közösségi élményt is kapnak. Fizikai segítség lehet, ha segítik a szülő én-idejét megszervezni, ha az adott időben megszervezik egymás között a gyermek(ek) felügyeletét. Meghívják a szülőt egy kávéra, társasjáték partyra, sétára, miközben beszélgethetnek vele a nehézségeiről, örömeiről. Sokszor hatalmas jelentőséggel bír egy-egy érdeklődő telefon is. 

Miben segíthet a kortárs szülői közösség?
Az osztálytársak/edzéstársak szülei komoly fizikai segítséget jelenthetnek, ha egy környéken élve a gyerekek iskolába, óvodába, edzésre, meccsre vagy onnan való hazafuvarozásban segítemek. 

Mi a személyes tapasztalatom? Sokszor a kortárs szülők tudatosan elzárkóznak az egyedülálló szülőktől való beszélgetéstől, kerülik őket, mert sokszor kényelmetlen szembesülni az ő nehézségeikkel. 

Segítő szervezetek

1. Egyszülős Központ

Bármilyen hihetetlen, de  hazánkban 500.000 egyszülős család él, ami hozzávetőlegesen 700.000 gyermeket érint.  Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány 2005 óta segíti a szülőket, 2018 óta Budapesetn működtetik az Egyszülős Központot. A szervezet célja, hogy támogatói közösséget nyújtson az egyszülős családban élő gyerekeknek ls szüleiknek valamint egyenlő esélyeket nyújtson az így felnövekvő gyerekeknek. A központban kölünböző programmokkal és segítő/támogó szolgáltatásokkal várják a szülőket pl. trénerek, coachok, pszichológusok által vezetett csoportok/tréningek, munkaügyi és jogi tanácsadás. A gyerekeknek lehetősége van közös sportolásra, korrepetálás igénybe vételére.

 

2. Egyszülős Kártya

Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány létrehozott egy egyedi kártyát, melynek tulajdonosai a Központ minden szolgáltatását ingyenesen vagy kedvezményesen vehetik igénybe. Ezen felül az Alapítvány partnereinél kisebb-nagyobb kedvezmény is igénybe vehető Pl. múzeumi/cirkuszi belépő, falmászás. 

Ki igényelheti a kártyát?
A gyermekét/it vagy nagykorúak esetében 25 évesnél nem idősebb, nappali tagozatos fiatalt nevelő, és ezért emelt összegű családi pótlékban részesülő  szülő,  a kártya névre szól, így csak az használhatja, aki igényelte. 

3. Egyszülős Klubok országszerte

Az Egyszülős Klubok országszeret várják az adott településen hasonló helyzetbe került szülőket, sorstársakat - a klubok határon túlra is elértek. 
Az elréhető Klubok: Kecskemét, Pécs, Szeged, Cegléd, Eger, Herend, Dabas, Sopron, Szombathely, Kőbánya, Szolnok, Nagykapos, Debrecen

 

Vizaverné Horváth Zsófia, Szombathelyimami
Fotók forrása: pixabay

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Szeptember az új január - őszi tippek az egészségéért

Szeptember az új január - őszi tippek az egészségéért

Sokan mondják, hogy szeptember az új január. A nyári lazulás után sokan motiváltabban érkeznek vissza az edzőtermekbe. Hogy a kezdeti lelkesedés pár hétnél tovább tartson, érdemes szakemberrel konzultálni és konrét célokat meghatározni.
Ki mondta, hogy az ősz unalmas legyen?

Ki mondta, hogy az ősz unalmas legyen?

Az ősz számos lehetőséget kínál, hogy a gyerekek számára izgalmassá és élvezetessé tegyük ezt az évszakot. Összegyűjtöttem néhány ötletet, amelyek segítenek felfedezni az ősz szépségeit és kihasználni az évszak sajátosságait a családi élmények során.
Végzetes mondatok a gyereknevelésben!

Végzetes mondatok a gyereknevelésben!

Vannak olyan végzetes mondatok, amit a szülők később megbánnak. Van pár ismétlődő dolog, amit ha gyakran mondunk gyerekeinknek, akkor azzal akár hosszú távon nehezítjük meg a gyerek és a magunk életét is.- Novák Ferenc pedagógiai viselkedéskutató​ írása.
Miért menjünk el szűrővizsgálatokra, ha nincsen semmi bajunk?

Miért menjünk el szűrővizsgálatokra, ha nincs semmi bajunk?

Azért, hogy ne is legyen! - Dr. Gyöngy Andrea belgyógyász, diabetológus írása

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére