További bonyodalmakat okozhat a generációváltás során, hogy a visszavonuló cégtulajdonosnak el kell döntenie, hogy hogyan és milyen arányban részesítse utódait, gyermekeit a társaság által megtermelt vagyonból. De mi az igazságos és hogyan képes hosszú távon a családi békét megteremteni?
Az elsődleges célunk leginkább egy olyan működési modell megtalálása kell, hogy legyen, amelyben minden családtag a képességeinek és céljainak megfelelően szerezhet jogosítványokat, miközben biztosítható a társaság sikeres működésének fenntarthatósága is.
Megoldást jelentő lehetőségek
1. Végrendelet
A végrendelet egy olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben a magánszemély vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetén rendelkezik. A végrendelkező akár tételesen ki is jelölheti az egyes vagyontárgyai jövőbeli tulajdonosait.
A végrendelkezési szabadság nagy hátránya az ún. kötelesrészi igény. Eszerint a törvényes örökösöket abban az esetben is megilleti a törvényes öröklés alapján járó örökrész egyharmada, ha a végrendelet ennél kisebb örökrészt állapít meg számukra.
Hasonlóan a törvényes örökléshez, a végrendeletben alapján meghatározott vagyonmegosztás a hagyatéki eljárás során történik: a közjegyző a végrendelet, a jogszabályok és tudomására jutott tények alapján rendelkezik a hagyaték megosztásáról az örökösök között.
Függően a hagyaték nagyságától és az örökösök egymás közötti viszonyától is, az eljárás akár évekig is eltarthat. Az ebből kialakult patthelyzet, valamint a kötelesrészből eredő korlátok elkerülésére a legjobb megoldás a bizalmi vagyonkezelés.
2. Bizalmi vagyonkezelés (bvk)
A bvk alapításakor a vagyonrendelő ingyenesen átadja vagyonát vagy annak egy részét egy másik személy, azaz a vagyonkezelő részére. A köztük létrejött szerződés alapján a vagyonkezelő feladata, hogy
- a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványokat gyakorolja,
- a vagyont kezelje
- a vagyont vagy annak hozamát, a kedvezményezett vagy kedvezményezettek részére kiadja.
A magyar jog sajátosságainak köszönhetően a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személyének nem kell elválnia: a vagyonrendelő a vagyont „saját magának”, vagy akár egy általa létrehozott társaságnak is átadhatja. Így gyakorlatilag biztosíthatja, hogy továbbra is közvetlen kontrollt gyakoroljon a vagyonkezelés körébe átadott vagyontárgyak felett.
A bizalmi vagyonkezelés által biztosított előnyök:
- megvédi a vagyont a vagyonrendelővel szemben támasztott esetleges igényekből eredő kockázatoktól;
- mivel az átadott vagyontárgyak nem kerülnek a vagyonkezelő saját vagyonába sem, ezért az a vagyonkezelő kockázatainak sincsen kitéve;
- a vagyonrendelő halála esetén elkerülhető a Ptk. merev öröklési jogi rendszere (pl. kötelesrész juttatása) és a hagyatékátadással kapcsolatos adminisztráció;
- lehetővé teszi a vagyonrendelő tulajdonában levő vagyontárgyak (pl. társasági üzletrészek) piaci értékre való felértékelését;
- a bvk – egyes feltételek fennállása esetén – adómentességet élvez.
3. Családi alkotmány, szerződéses megoldások
Különböző szerződéses megoldásokkal biztosíthatjuk, hogy a családtagok igazodjanak egy közösen kiépített vagyonkezelési feltételrendszerhez. Ezek a megoldások eltérő jogi kötőerővel rendelkeznek.
Családi alkotmány
A családi alkotmány egy olyan megállapodás, amely rendezi a család értékeit, a családi vagyonkezelés vezérelveit és a családi vagyonnal kapcsolatos hosszútávú ars politica-t. Célja a családi elvek, értékek és hosszútávú elképzelések összegzése.
Szindikátusi szerződés
A szindikátusi szerződés egy kényszerítő erővel bíró megállapodás, amelyet családi cégek vagy más vállalkozások tulajdonosai köthetnek egymás között. Ebben részletesen meghatározzák az együttműködésük kereteit, az általuk a társaságnak biztosított szolgáltatásokat, a tulajdonosok jogait a társaságok egyes szerveibe. Továbbá annak a feltételeit is magában foglalja, hogy a tulajdonosok hogyan jogosultak saját részesedésükkel rendelkezni, illetve értékesíteni azt.
Házassági vagyonjogi szerződés
Habár a polgári jog szabálya alapján a házasságkötés alatt megszerzett vagyon a házas feleket 50-50%-ban illeti meg, a vagyonjogi szerződéssel elkülöníthető a házastársak vagyona vagy a jogszabálytól eltérően megosztható a házasság időtartama alatt. A házastársak akár tételesen meg tudják határozni azt is, hogy mely vagyontárgyak képezik részét a közös vagyonuknak és melyek nem.
4. Vagyonkezelő alapítvány
Családi cégek és vagyoneszközök alapítványba rendelése a családi vagyon egybentartásának és kezelésének az egész világon gyakori és népszerű formája. A vagyonkezelő alapítvány által egy professzionális szervezet látja el a családi vagyon hosszútávú kezelését és valósít meg kifizetéseket a családtagok számára.
A vagyonkezelő alapítvány többek között lehetőséget nyújt a vagyon piaci értékre történő adómentes felértékelésére, valamint adómentes gyarapítására is. Emellett a vagyonrendelő a vagyon átadásával biztosítani tudja vagyonának védelmét a személyes kockázataival szemben. Másfelől viszont – az alapító okirat esetleges módosításával és az alapítvány tisztségviselőinek személyének megváltoztatásával – továbbra is ellenőrzése alatt tudja tartani a vagyon működtetését.
A vagyonkezelő alapítvány létrehozatala és kezelése több személyi és pénzügyi feltételhez kötött: a minimális induló tőkéje 600 millió forint, amelyet pénzben vagy egyéb vagyoni eszközben kell az alapítvány rendelkezésére bocsátani. Ezt követően a vagyont a vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma vagy vagyonellenőre irányítja. Mindemellett az alapítvány köteles felügyelőbizottságot választani és állandó könyvvizsgálót is megbízni.
Érdekli a generációváltás, a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány? Mi segíthetünk!
Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: info@vagyontervezes.hu
Web: vagyontervezes.hu
Szponzorált tartalom
