A látogatószámot tekintve már most kijelenthető, hogy a Munkácsy - Egy világsiker története című kiállítás a múzeum történetének tíz leglátogatottabb tárlata között van.
A festő születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából november végén nyílt tárlaton Munkácsy kevésbé ismert, ritkán vagy itthon eddig sohasem látott alkotásaival is találkozhat a nagyközönség. A kiállításon a múzeum gyűjteményében őrzött alkotások mellett magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött alkotások is láthatók.
A tárlat több mint száz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak bemutatásával is segít feltárni Munkácsy életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét. A kiállítás fő célkitűzése Munkácsy művészi sikertörténetének feltérképezése, melynek során a jól ismert alkotásokat is új szempontok mentén, a fordulatos pályakép lencséjén keresztül mutatják be.
A kiállítás hat nagy tematikus egységből épül fel.
Az első egység címe: Egy legenda születése – Az első sikerek. A szekció az Ásító inastól Munkácsy realista fő művein (Siralomház, Éjjeli csavargók, Zálogház, Rőzsehordó nő, Köpülő asszony) keresztül a korszakváltó és egy új művészi hitvallást hirdető Műteremben című festményig mutatja be Munkácsy művészetének alakulását. A Műteremben című festmény mellett kis műteremsarok idézi meg a mester egykori műtermét, a Munkácsy-hagyatékban fennmaradt művészkellékek és kultusztárgyak segítségével.
A második egység A századvég Párizsában: út az európai elitig címet kapta. Itt tekinthető meg egyebek között Munkácsy párizsi sikertörténetének mérföldköve, az 1878-as párizsi világkiállításon tiszteleti nagy aranyéremmel díjazott Milton című alkotás, illetve a Magyarországon most először bemutatkozó Pávák című festmény.
A harmadik szekció a „Kolosszálképek festője”: A világhírű Munkácsy címet kapta. Ennek az egységnek a középpontjában a mester óriásképei – köztük a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás című alkotás és a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe áll. A 1880-as években Európa-szerte és az Egyesült Államokban is bemutatott, több mint kétmillió látogatót vonzó Krisztus-képeknek köszönhető, hogy Munkácsy a szó szoros értelmében világhírű festővé vált.
A negyedik, Az alkotás szabadsága. Munkácsy tájképei címet viselő szekció azt a műfajt mutatja be, amelyben a festő leginkább mentesülhetett az elvárások és a műfaji kötöttségek béklyói alól, és amelyben a legszabadabban alkotva létrehozta a 19. századi magyar tájképfestészet olyan fő műveit, mint a Poros út első és második változata vagy a Fasor című festménye.
Az ötödik tematikai egység (Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka) a 19. század végi párizsi szalonok világába enged bepillantást az életmű máig legnépszerűbb képtípusának, az úgynevezett szalonképeknek zömében magángyűjteményekből kölcsönzött darabjain keresztül.
A tárlat záró egysége A Munkácsy-kultusz címet kapta. A terem a Munkácsy-életművet és a festő személyét már életében körülölelő kultusz történetébe enged bepillantást. A mesterről készült festmények, szobrok és grafikai portrék mellett itt látható a Munkácsy ikonikus voltát alátámasztó Vihar a pusztán című alkotás, illetve annak Csontváry által készített parafrázisa is.
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
