Kedvenc ütött-kopott tárgyaink
Neked is van otthon olyan sérült vagy ütött-kopott tárgyad – megrepedt teáscsésze, megkarcolt üvegtál, régi patinás szék vagy félkarú baba –, amit nincs szíved kidobni? Lehet, hogy hibás vagy elveszítette régi fényét, mégis értékes, mert egy történet is kapcsolódik hozzá: gyermekkorunk kedvenc játéka, nagymamától örököltük vagy emlék egy kedves ismerőstől.
Japánban több évszázada él az a szokás, hogy a törött kerámiákat, edényeket arannyal reparálják meg, így varázsolnak az eredetinél is értékesebb tárgyat. A technika neve Kintsugi, ami az jelenti: „arannyal összeillesztés”.
Arannyal összeillesztve
A "kintsugi során a törött tárgyakat aranyporral elkevert ragasztóval illesztik újra össze. A repedések nyomának kihangsúlyozásával és bearanyozásával a tárgynak nem csak esztétikai, de eszmei értéke is nagyobb lesz. A törés, repedés miatt selejtes, használhatatlanná vált edény a javítás után nem csak újra használható, hanem különleges és egyedi is lesz, az aranyozással tovább írják a tárgy történetét.
A sógun teáscsészéje
A legenda szerint egy 15. századi japán sógun – Ashikaga Yoshimasa – eltörte kedvenc teáscsészéjét és elküldte Kínába javításra. A művész vaskapcsokkal illesztette egybe ismét azt, ami elcsúfította a csészét. A sógun csalódott volt és megkérte a japán mestereket, hogy találjanak ki egy jobb javítási technikát. Így született a kintsugi.
A technika nagyon népszerűvé vált, és az így javított tárgyak sokkal értékesebbnek számítottak, mint ép társaik. A törött tárgyak nemesfémmel történő restaurálása a távol-keleti országokban egy külön művészeti ág lett. A lakkszömörce nevű, Japánban őshonos növény gyantájával rögzítették össze a csésze darabkáit, a ragasztásokat aranyporral festették meg.
A kintsugi a keleti filozófiák elterjedésével egy időben vált ismertté Európában és Amerikában.
Tökéletlenül is szép
A japán esztétika a tárgyak használatának értékét nézi, ebbe belefér az asszimetria, a hiányosság, a sérülés. Elfogadja a hibásat és a tökéletlent is. A törések nyomát nem elrejti, hanem kiemeli, hiszen ezek az események a tárgy történetéhez tartoznak.
A mi életünkhöz is hozzátartoznak a „törések, sérülések”, vagyis nehézségek, traumák, ezek az élet természetes részei, amiket feldolgozva erősebb, érettebb személyiségekké válhatunk. Különlegességünket ezek a törésvonalak hordozzák.
Ahogy a tárgyak értékét nem csökkenti, hanem növeli a kopás és a hiba, így a mi is értékesebbé válhatunk az átélt sérülésektől, nehézségektől. Ha nem letagadjuk, eltakarjuk, hanem elfogadjuk, szembenézünk életünk tökéletlenségeivel, önértékelésünk is növekszik.
Ha a törött daraboknak megtaláljuk a helyét, az egész részeiként tekintünk rájuk, akkor tovább tudunk lépni. A repedések nyoma mindig jól látható lesz, ezek emlékeztetnek arra, hogy milyen mélységeken mentünk keresztül, az arany pedig azt mutatja, hogy mindez a javunkra szolgált.
„A világ megtör mindenkit, ám a töréspontokon erősödik, aki állja.” (Hemingway)
A közösségi oldalakon, pl. az Instagramon a retusált, válogatott képekkel mindenki szebbnek, nagyszerűbbnek próbál látszani, mint a valóságban. Mégis egyre nagyobb igény mutatkozik a tökéletlenség, a hibáink nyilvános felvállalására, az igazi arcunk bemutatására.
Mire taníthat minket a kintsugi?
Ne félj emlékezni!
A múlt olyan, mint egy puzzle, vizsgáld meg, és rakd össze a személyes történetedet. A törött darabok emlékeztetnek a fontos dolgokra. Ne félj szembenézni a múlttal, a fájdalmas eseményekkel, nézd meg, mit tanultál belőle és milyen nagy utat tettél már meg.
Szükséged van ragasztóra
Mások segítségével végezheted el a javítást. Ki az, aki melletted áll? Aki a hibáid ellenére is szeret és segít a gyógyulásban? Akivel megbeszélheted és helyére teheted a benned és körülötted zajló történéseket?
Fogadd el a hiányosságaidat!
Ha más nézőpontból tekintünk a testi vagy lelki hibáinkra, akkor észrevesszük, hogy ezekkel együtt vagyunk egészek, az egyéniségünkhöz tartoznak. Az önelfogadás a fejlődésben, a továbblépésben is segíthet.
Fedezd fel a szépséget a tökéletlen dolgokban is!
Ez a szemlélet arra irányul, hogy meglássuk a szépséget a tökéletlen dolgokban, beleértve önmagunkat és embertársainkat is. Megszabadulhatunk a tökéletesség kényszeres keresésétől. Az egyszerű dolgokban is találhatunk örömet, ha természetességre törekszünk. Arany a repedésre, elfogadás a tökéletlenségre.
Felhasznált forrás: https://aleteia.org/2019/03/05/8-lessons-we-can-learn-from-the-japanese-...
Halász Kinga
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
