Érdekességek a kávéról
Tudtad, hogy:
- a kőolaj után a kávé a világkereskedelem második legnagyobb forgalmú terméke?
- az első magyarországi kávéház 1714-ben nyílt meg?
- II. Károly angol király 1675-ben betiltotta a kávéfogyasztást, mert attól tartott, hogy a kávéházakban zajló beszélgetések során róla és a királynéról terjesztenek pletykákat?
- Törökországban érvényteleníthették a házasságot, ha a férj nem biztosított kellő mennyiségű és minőségű kávét a feleségének?
A kávé története
A kávé felfedezésének történetéről több legenda is szól:
Az egyik Káldi, és a táncoló kecskék legendája. A kávé élénkítő hatását Káldi, az abesszíniai kecskepásztor fedezte fel, miközben kecskéit legeltette. Napközben az állatok előszeretettel rágcsálták egy ismeretlen cserje levelét és piros színű bogyóit és ettől egész este élénken viselkedtek, holott korábban éjszaka nyugodtak voltak. Káldi másnap maga is megkóstolta az ismeretlen piros bogyókat és így ő is megtapasztalta a kávészemek élénkítő hatását. Mivel attól félt, hogy ez a frissesség az Ördögtől való, amint hazatért a falujába, megkérdezte egy szent ember véleményét, aki a tűzre vetette az Ördögtől való bogyókat. Meglepetésükre isteni illat szállt fel a tűzből, azóta pörkölik a kávét.
A másik mítosz szerint a kávét Gábriel arkangyal adta a beteg Mohamed prófétának, aki a forró, fekete ital hatására olyan erőre kapott, hogy negyven férfit ki tudott ütni a nyeregből és negyven nőt tett boldoggá.
Egy újabb mítosz szerint a XIII. században kávészemek mentették meg az éhhaláltól Omar, a Sádhilíja szúfi rend alapítója (Abu al-Hasan al-Shadhili sejk) tanítványának életét, aki eltévedt a sivatagban. Omar sejk arról volt híres, hogy az ima erejével gyógyított. E csodás szabadulás után visszatért Mokhába, ahol később szentként tisztelték.
Arra vonatkozóan nincsenek pontos feljegyzések, hogy mikor kezdtek a kávéból frissítő hatású italokat készíteni, mikor és hogyan jöttek rá a pörkölés, darálás és főzés különféle fogásaira. Azt viszont tudjuk, hogy az arábiai kávét a VI. század óta termesztik Arábiában, és azt, hogy Dzsabir Geber (Abu Musa Jābir ibn Hayyān) arab természettudós (721–815) gyógynövényként is említést tesz e növényről. A perzsa Rhazes (Muhammad ibn Zakariyā Rāzī) a IX. században műveiben beszámolt a kávé (quawa növény) jótékony hatásáról. A XI. században élt Avicenna (Abū Alī al-Ḥusayn ibn Abd Allāh ibn Sīnā) a Gyógyászat Kánona (Al-Qanun fi’ltibb) c. művében egyenesen gyógyhatásúnak írta le.
A kávébab főbb hatóanyagai: koffein (0,3–2,5%), fenolkarbonsavak (3–5% klorogénsav, kávésav), aromás anyagok, antioxidáns hatású polifenolok, valamint zsíros olaj.
Kávéfajták
A kávét manapság sokféleképpen ötvözik. és egyre népszerűbb a lúgosító változata, amibe ganoderma gombát tesznek. A kávébogyó a trópusi kávécserje termése, néhány száz fajtája létezik. Közvetlen termesztésre azonban csak az Arabica és a Robusta szolgál. Kisebb mennyiségben főleg Afrikában termesztik a Liberica fajtát is.
Az Arabica a világ össz-kávétermelésének mintegy 70%-át adja. A kávétermesztésre leginkább megfelelő terület az Egyenlítő mentén található. Az alacsony koffeintartalmú kávéfajták közé sorolható. A DXN ganodermás egészséges kávéi is Arabica kávéból készülnek.
A másik ismert fajta a Robusta kávé, amely a kávépiacon 30%-kal van jelen. A Robusta-szemek kisebbek, mint az Arabica kávészemek és kevésbé értékesek. Sokkal nagyobb a koffeintartalmuk, ami miatt az ebből a fajtából készített kávé íze és az emberi szervezetre gyakorolt hatása eltérő. Nem annyira finom, markánsabb és keserűbb íze van és a színe is sötétebb.
Pörkölési módok
Bécsi pörkölés: világos pörkölési mód, gyengébb aromájú kávéhoz megfelelő, ezzel lehet a teljes íz- és aromaanyagot felszabadítani. A kávészemek felülete száraz és világosbarna. Fogyasztása leginkább reggelihez javasolható, jól kiegészíti a tej ízét.
Francia pörkölés: középbarna pörkölési mód, a kávé íze erőteljesebb. A kávészemek felülete fajtától függően száraz, vagy kissé olajos. Bármilyen kávéital készítésére alkalmas. Magyarországon ez a legnépszerűbb pörkölési mód.
Olasz pörkölés: sötétbarna, feketés színű pörkölés, melynél a pörkölés színte gyulladási határig folyik. Felülete olajos, a kávészemek nagyon kemények, így ez őrölhető a legfinomabbra. Íze jelentősen kesernyés, kiváló rövidkávé készíthető belőle. Sok ínyenc szerint ez az igazi kávé.
A kávé főbb hatásai
A kávé (a benne található koffein miatt) – mérsékelt fogyasztás mellett – serkenti a központi idegrendszer és a szív működését, értágító, emellett vérnyomást emelő hatású, fokozza a fájdalomcsillapítók hatását, továbbá gyomornedv elválasztást fokozó, légzőközpont izgató. A kávéban található klorogénsav epe- és vizelethajtó.
Az utóbbi években végzett klinikai vizsgálatok eredményei azt a feltevést erősítik meg, hogy a kávé fogyasztása korántsem olyan káros, mint azt sokan gondolják. Egy nemrégiben végzett epidemiológiai vizsgálat eredménye szerint ugyanis a kávé hatóanyagai csökkenthetik az epehólyag bántalom kialakulásának esélyét, antioxidáns hatású polifenoljai révén pedig legalább olyan figyelmet érdemel, mint a tea vagy a fokhagyma!
